Lehet, hogy nem is puszta szeretetből
keresem a társaságod.
Nem is azért tartlak számon,
és érdeklődöm hogyléted felől,
mert te érdekelsz önmagadért.

Talán
azért nyújtózom utánad,
mert szeretném, hogy közöm legyen hozzád,
még ennél is több, mindig,
mert magamnak akarlak,
mert én akarok lenni az, akihez fordulsz,
akinek magadat kitárod,
elmondod, mi fáj,
és akkor én megmenthetlek téged.
Meghallgathatlak, csitíthatlak,
megdicsőült madonnaként
fejedet ölembe hajtva elringathatlak,
balzsamos álomba bájolhatlak
a napi gondok elől,
megmámorosodva a veled való
törődésben.

És nem azért,
mert igazán, önzetlenül
szeretnélek.

Micsoda artista-
mutatványokra képes
a lélek.